Leírás
A Vetőmag Szövetség (VSZT) által biztosított taglista alapján 2015-ben 708 vetőmag-forgalmazással, szaporítással foglalkozó vállalkozást, illetve fajtatulajdonost jelöltünk ki adatszolgáltatásra, közülük 71 százalék küldte be a tárgyidőszakra vonatkozó (2015. július 1. – 2016. június 30.) forgalmi adatait. Magyarország éghajlati és termőföldadottságai rendkívül kedvezőek a vetőmag-előállításra, ugyanakkor szigorú szabályok vonatkoznak a szaporítóanyagok termesztésére. Hazánk vetőmag-szaporító területe 2015-ben a Nébih adatai szerint elérte a 107 709 hektárt. Annak ellenére, hogy itthon a szaporítóterület évről évre csökken, az előállított és fémzárolt vetőmagok mennyisége arányaiban nem esett vissza, sőt újra elérte az uniós csatlakozás előtti szintet, így összesen 318 522 tonna vetőmag fémzárolására került sor. Magyarország a vetőmag-előállítás élvonalába tartozik, a világ hatodik legjelentősebb vetőmag előállítója. Nemcsak kiváló szakembergárdával rendelkezik, hanem az éghajlati és a talajadottságok is rendkívül kedvezőek. Az öntözés területén ellenben jelentős a lemaradás, annak ellenére, hogy hatalmas vízkészlettel rendelkezünk. Az öntözéssel szinte csak a kukoricaállomány vízszükségletét lehet kielégíteni, a többi növénykultúrát alig öntözik. A globális felmelegedésnek már most számos negatív hatása van, az éghajlat melegszik, gyakoribb a szélsőséges időjárás világszerte, emellett a Föld népessége folyamatosan növekszik, ezért az egységnyi területről betakarítható élelmezési célra felhasználható növények mennyiségét növelni kell, ami a fajta-előállítókat és a szaporítókat komoly feladat elé állítja. A vetőmag-előállítással, illetve -forgalmazással foglalkozó vállalkozásokon belül a kft.-k képviselik a legnagyobb arányt (~50 százalék), ezt követik az egyéni gazdálkodók (egyharmad rész), majd az rt.-k (~15 százalék) és legvégül közel azonos arányban szerepelnek a bt.-k és a szövetkezetek. Az egyéni gazdálkodók leginkább vetőmag-szaporítással foglalkoznak, míg a többi vállalkozás szaporít és/vagy forgalmaz. A növénytermesztés és az állattenyésztés ráfordításai közül a legnagyobb költséget (32 százalék) a takarmányozás jelenti, ezt követi az energiaköltség és más egyéb ráfordítások (13, illetve 12 százalék). A mezőgazdasági inputokat nézve a műtrágya-felhasználás kiadásai a legmagasabbak (10 százalék), a növényvédő szerek és a vetőmag hasonló értéket (8, illetve 9 százalék) képvisel a kijuttatásuk során, míg a gépi és épületberuházások a teljes ráfordítás 6 százalékát teszik ki. A vetőmag-előállítás és szaporítás köztudottan igen költséges ágazat, mégis évről évre egyre több és egyre jobb képességű fajtákat nemesítenek. A 3. ábra jól szemlélteti, hogy míg 2011-ben az előző évhez képest 13 százalékkal nőtt a vetőmag beszerzési ára, addig 2016-ban az egy évvel korábbi árakhoz képest csak 2,5 százalékkal emelkedett az árszint. Ez azzal magyarázható, hogy a nemesítők egyre szélesebb fajtaválasztékkal jelennek meg a piacon, ezáltal a keresleti viszonyoknak megfelelően kell az áraikat kialakítaniuk.
