Leírás
A tanulmány a dió, a kajszi, a körte és a cseresznye gyümölcsfajok piaci helyzetét vizsgálja. Áttekintést nyújt az említett gyümölcsfajok magyarországi termesztésének helyzetéről, problémáiról, kockázatairól, foglalkoztatási hatásairól, költség- és jövedelem-viszonyairól. Bemutatja a termékek felhasználási irányait, kiemelten a magyarországi friss fogyasztás és export lehetőségeit. Foglalkozik a szóban forgó gyümölcsfajok globális, valamint az Európai Unión belüli termelésével és kereskedelmével, a versenytársakkal, a főbb exportpiacokkal. Az elemzés során arra kerestük a választ, hogy az említett ágazatokban a termesztés fejlesztésének mely felvevőpiacokra alapozva, milyen feltételek, illetve kereskedelmi célú szerveződések mellett van realitása. A magyar piac kisméretű, nagyon árérzékeny és a lakosság eladósodottsága miatt alacsony a fizetőképes kereslet, ezért európai piacban kell gondolkodni. Az exportpiacok szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy szinte valamennyi termék kivitele jelenleg 2-3 felvevőpiacra koncentrálódik. A vizsgált gyümölcsfajok közül a dió külpiaci helyzete kedvező. A magyar mosott héjas dió megkülönböztetett terméknek számít. A magyarországi kajszi export a termesztés 7-10 százaléka. Egy részét az áruházláncok felé értékesítjük. Mivel az áruházlánci értékesítés folyamatosan nő, ez a szegmens a jövőben is perspektivikus lehet. A magyar körteexport legfontosabb felvevőpiaca Finnország, ezen kívül a kelet-európai piaci lehetőségeket is kellene használnunk. A piac megtartása érdekében termesztéstechnológiát modernizálni kell, téli fajták telepítése és korszerű tárolók létesítése szükséges. A világ cseresznyetermesztése folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben. Magyarország cseresznye-exportja szintén növekvő tendenciájú. A magyarországi cseresznye fő felvevőpiacai Oroszország, Németország és Ausztria.
