Leírás
Az Európai Unióban a cukortermelési kvóták rendszere 2017. október 1-től megszűnt. A cukortermelés szabadon növelhető, ezért az AKI megvizsgálta a magyarországi kapacitásbővítő fejlesztések lehetőségeit és kockázatait. A kvótarendszer megszűnésének hatását alapvetően a cukor világpiaci árának alakulása határozza meg, ami a kereslet-kínálati viszonyok mellett a kőolaj világpiaci árának változásától, a brazil reál és az USA dollár árfolyamától, más édesítőszerek (izoglükóz) felhasználásától, az EU bioüzemanyag-szakpolitikájának alakulásától és a tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodások (főként a Mercosur országokkal) megkötésétől függ. A cukor világpiaci ára e tényezők hatására nagyon változékony lehet, ezért a termékpálya kilátásait illetően nagy a bizonytalanság. Az EU-ban új cukorgyár építése ezért egyelőre nem várható, a meglévő kapacitások maximális kihasználására, a kampányidőszak meghosszabbítására és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésére törekednek a cukorgyártók. Az Agrana tulajdonában lévő kaposvári cukorgyár napi feldolgozókapacitása a nyugat-európai gyárakkal összevetve alacsony és a gyár fekvéséből adódóan nem bővíthető. Magyarországi viszonyok között a kampány a szokásos 120 napnál tovább nem nyújtható. A kaposvári gyár előnye a korszerű és környezetkímélő energiaellátás, a megnövelt logisztikai infrastruktúra, valamint a nyerscukor-finomító kapacitás megléte. A cukorgyártás versenyképességét alapvetően meghatározó cukorrépatermelés hatékonysága Magyarországon gyengébb a versenytársakénál, ami a termésátlagok mellett a répa cukortartalmában nyilvánul meg. A versenyképességi hátrányokat a cukorrépa termeléshez kapcsolt közvetlen támogatása előreláthatólag csak 2020-ig ellentételezi. Fentiek miatt Magyarországon egy új cukorgyár létesítésével komoly kockázatot vállalna a befektető.
