Leírás
Magyarország Európai Uniós csatlakozását megelőzően hosszú előkészítő munka folyt az agrártámogatási rendszer átalakítása érdekében. Ennek során többféle célt követtek: egyaránt törekedtek a hazai rendszer egyszerűsítésére, az uniós harmonizáltság elérésére, valamint arra, hogy az agrártermelők megismerjék és elsajátítsák a közösségi adminisztrációt és a jogszabályi előírásokat. Ezen túlmenően az agrárium, illetve egyes ágazatok versenyképességének növelése is a meghatározó célkitűzések közé tartozott. Utóbbi szándék esetenként oly módon is megnyilvánult, hogy átmenetileg az Unió feltételei között nem lehetséges, de az adott esetben szükségesnek tartott támogatási formák alkalmazására került sor. Az 1999-2003 közötti időszakot vizsgálva megállapítható, hogy a támogatások szerkezete a fenti célkitűzések jegyében alakult át. Jelentősen emelkedett a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztését célzó támogatások összege és aránya, és bár kisebb mértékben, de ugyancsak nőtt az agrártermelés költségeit csökkentő (jövedelempótló) támogatások jelentősége. Mérséklődött viszont a – részben versenytorzító jellegű – piacra jutási támogatások súlya és az e célra fordított támogatási összeg is. Megjelentek a magyar támogatási rendszerben a vidékfejlesztési támogatások, igaz, az összes támogatáson belüli súlyuk nem volt jelentős …