Leírás
Magyarország kedvező (bár nem kiemelkedő) adottságokkal rendelkezik egy versenyképes, korszerű agrárgazdaság megteremtéséhez. A társadalmi elvárás és a reális cél egyértelmű: az adott világgazdasági feltételek, az európai KAP szabályai, illetve a nemzeti keretek között agrárerőforrásainkat a lehető legnagyobb mértékben a GDP növelése és a foglalkoztatás (a megélhetés) szolgálatába állítani. A gyenge versenyképesség okait több mint 70, többnyire meghatározó hazai és külföldi mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozásnál, szervezetnél tett tanulmányút és több száz vezető szakemberrel folytatott őszinte szakmai párbeszéd során ismertük meg, azonosítottuk be. Hosszú a lista! Az agrárszereplők (értelmiség, gazdálkodók, feldolgozók) jelenleg úgy vélik – de a statisztikai adatok is azt tükrözik –, hogy a magyar agrárgazdaság továbbra is strukturális feszültségekkel terhes, gyenge versenyképességgel jellemezhető pályán vergődik. Természeti és humán erőforrásaink kihasználtsága elmarad a lehetségestől. Bizonyosra vehető, hogy a nemzetközi (és főleg az európai) versenyben a spontán folyamatok, a beavatkozásoktól torzított piacok önszabályozó mechanizmusai nem hozzák meg a számunkra elfogadható eredményeket. Az élelmezés-, energia- és környezet-biztonság hármas prioritása által meghatározott erőtérben új, tudatos és harmonizált alkalmazkodási stratégiára van szükség! Az alkalmazkodási „parancs”, az intellektuális kihívás nem pusztán agrárérdek, nem pusztán agrárfeladat! Versenyképes mezőgazdaság ma már nem képzelhető el versenyképes feldolgozás, kereskedelem, oktatás-kutatás, innováció és versenyképes intézményrendszer nélkül. A gyenge versenyképesség okait több mint 70, többnyire meghatározó hazai és külföldi mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozásnál, szervezetnél tett tanulmányút és több száz vezető szakemberrel folytatott őszinte szakmai párbeszéd során ismertük meg, azonosítottuk be. Hosszú a lista!
