Leírás
Tanulmányunk célja elmúlt években bekövetkezett hirtelen élelmiszer-árrobbanás, majd árzuhanás ennek az árciklusnak az élelmiszergazdasági külkereskedelemre gyakorolt hatáselemezése volt. Az egyes országok egyenlegeinek összehasonlíthatósága az abszolút méretbeli eltérések miatt nehézségekbe ütközött, ezért bevezettünk egy új módszert. Először az „élelmiszergazdaság-külkereskedelmi profil” segítségével azt mutattuk ki, hogy a vizsgált termékcsoportok (árufőcsoportok, vagy feldolgozottsági szintek) milyen mértékben járulnak hozzá az adott ország élelmiszer-külkereskedelmi mérlegéhez. A második lépésben a „profil-indexálás” során a kiválasztott termékek bázis időszakra vonatkozó átlag egyenlegét (2002-2004) a havi FAO árindexszel szoroztuk. Az indexálás nyomán létrejött, kiemelten az ár-hatást tükröző potenciális havi egyenleg adatokat összevetve a tényleges havi külkereskedelmi eredményekkel az eltérések alapján információt kaphattunk arról, hogy az adott ország mennyire tudott élni az árrobbanás nyújtotta piaci lehetőségekkel. Az elemzés alapján elmondható, hogy Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelme az árciklus és ezen belül elsősorban az árrobbanás nyertesei közé sorolható. Lényegesen javult az egyenlegünk a két időszak között, mivel a gabona- és olajos növények exportja a növekvő piaci áraknak köszönhetően ugrásszerűen nőtt a 2007-2008. években. A többi ágazat képe alapján azonban már inkább a vesztesek körébe kerültünk, elsősorban a húspiacon (kivéve a baromfiszektort), a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcs és zöldség termelés csökkenő nemzetközi versenyképessége miatt. A vizsgálat azonban azt is mutatta, hogy közvetlen versenytársaink közül néhány ország jobban élt a válság adta lehetőségekkel. Hollandia például nem a növekvő nyersanyagáraknak köszönhetően ért el jelentős egyenlegjavulást, ráadásul a dráguló importot is sikerült kordában tartania. A hússzektorban a nettó élelmiszergazdasági importőrnek számító Németország is egyre jobban veszélyeztette a magyar külpiaci pozíciót. Olaszország a magas hozzáadott értékű élelmiszertermékek növekvő exportjára helyezte a hangsúlyt, így javult az élelmiszergazdasági külkereskedelem negatív egyenlege. A válságot tehát a felsorolt országok exportőrei jobban ki tudták használni.
