Leírás
A kiadvány 1586 egyéni gazdaság és 379 társas vállalkozás feldolgozott adatait tartalmazza. A mintavételre kijelölt gazdaságok üzemtípus, méret és gazdálkodási forma szerint reprezentálják a magyarországi árutermelő mezőgazdasági vállalkozásokat (közel 110 ezer gazdaságot). Országos szinten tekintve az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 56,1 százalékát, a társas vállalkozások pedig a 43,9 százalékát állították elő. Az előző év is hasonló arányú megoszlást mutatott. Az egy hektárra jutó árbevétel és üzemi költségek hasonló arányban (3 és 4 százalékkal) növekedtek, ugyanakkor az európai uniós csatlakozás óta először és jelentős mértékben (8 százalékkal) csökkent a közvetlen támogatások mértéke. Így a mezőgazdaság jövedelmezősége 7 százalékkal lett alacsonyabb, a 2013-as szinttel megegyezően alakult. Szektor szerint vizsgálva a jövedelemváltozás ugyanakkor ellentétes: az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye stagnált (140,1 ezer forint/hektár), a társas gazdaságoké ezzel szemben 28 százalékkal csökkent. Az ellenkező irányú változás a támogatáspolitika alakulásával van összefüggésben, az 1200 hektár feletti gazdaságoknál megszűnt az alaptámogatás. 2015-ben a szőlőtermesztők (120 százalék), a zöldséghajtató gazdaságok (31 százalék), a gyümölcstermesztők (10 százalék) és a szabadföldi zöldségtermesztő gazdaságok (8 százalék) jövedelme nőtt. A baromfitartók jövedelme nem változott. A legnagyobb mértékben – 47 százalékkal – a sertéstartó gazdaságok jövedelme csökkent. Jelentős mértékben, 28 százalékkal csökkent a tejelő tehenészetek, illetve 17-18 százalékkal a vegyes gazdaságok és a húsmarha- és juhtartó gazdaságok jövedelme. A szántóföldi növénytermesztők jövedelme kisebb mértékben, csak 2 százalékkal esett vissza.
