Leírás
A könyv áttekintést nyújt a paradicsomhajtatás magyarországi helyzetéről, problémáiról, kockázatairól, foglalkoztatási hatásairól, költség- és jövedelem-viszonyairól. Bemutatja a friss paradicsom kereskedelmét, a főbb import- és exportpiacokat, foglalkozik a paradicsom hazai termelői és fogyasztói árának változásaival. Magyarországon összesen 410 hektáron folyik paradicsomhajtatás, ebből 100–120 hektárt a korszerű technikával felszerelt, fűtött növényházak foglalnak el. A növényházi beruházások azonban rendkívül költségesek, ezért szinte csak támogatással valósulhatnak meg. Az induló tőkét, ami a beruházás értékének legalább 30 százaléka, még így is nehéz előteremteni. A hajtatott paradicsomtermelés költségei attól függően változnak, hogy a termelés magas színvonalú hosszú kultúrás, csak kiegészítő fűtéssel megvalósuló rövidebb kultúrás vagy fűtetlen körülmények között folyik. Az első esetben a legköltségesebb a hajtatás, ugyanakkor a hozamok is ennél a legmagasabbak. A fűtési költség csökkentése a megújuló energiaforrások kiépítésével lehetséges, ezért ezek szerepe a hajtatásban kiemelt jelentőségű. A hosszú kultúrás üvegházas és fűtött fóliás paradicsomtermelésben – néhány kivételtől eltekintve – termálvizes fűtést alkalmaznak. Magyarország friss paradicsomból nettó importőr, külkereskedelmi egyenlege javult 2007 és 2012 között. Az export legfontosabb célországai Ausztria, Románia és Németország. A Magyarországon termesztett paradicsom döntő részét belföldön értékesítik, ezért elsősorban a hazai piac határozza meg a termelők lehetőségeit. Az import paradicsom nagykereskedelmi ára lényegében egész évben alacsonyabb a belföldi termék árához képest a Budapesti Nagybani Piacon. Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi fürtös és koktél típusú paradicsom termelői ára meghaladta, míg a gömbparadicsom termelői ára elmaradt a többi tagországok átlagától.
