Leírás
Az elmúlt időszak gazdasági történései a hazai élelmiszeripart sem hagyták érintetlenül. A nyitott piacú rendelkező országok nem kerülhetik el a globalizációs folyamatokat, de a piaci verseny a tisztán belföldi érdekeltségű termelők között is élesedett. Az erősödő versenyt befolyásolták a külső és belső piacokon tapasztalható válságok, gazdasági visszaesések is. A külföldi kereskedelmi hálózatok nagyarányú térhódításával a hazai beszerzési, értékesítési csoportosulások is változtak, s mindezek hatást gyakoroltak az élelmiszerpiac minden szereplőjére. Az átrendeződés ezzel korántsem ért véget, hiszen az EU csatlakozás után az élelmiszer kínálat sokrétűsége várható, ami a hazai élelmiszeripar résztvevőit a hatékonyság további fokozására sarkallja majd. Előző évi kiadványunk bevezetőjében már utaltunk arra, hogy az árak hangsúlyozottan alacsonyan tartása csak rövid távon jelent megoldást az ágazat gondjaira, hosszú távon ugyanis a piaci folyamatok az árak kiegyenlítődése felé hatnak a fogyasztás különböző szektoraiban. Az élelmiszerek fogyasztóiár-indexe 1996-tól 2000-ig minden évben összes kiadás árindexe alatt maradt (1999-ben jelentősen), vagy csak minimálisan haladta meg azt, 2001-re viszont ez ellentétesen alakult. Mindezek továbbra is szükségessé teszik az élelmiszer-vertikum és ezen belül a feldolgozóipar költség- és jövedelemadatainak vizsgálatát, a létező feszültségek feltárását. A termékszintű megfigyelés betekintést ad az egyes ágazatok jövedelmezőségi viszonyaiba és felhívja a figyelmet a nehézségekre. Kiadványunkban – a rendelkezésünkre álló adatbázist felhasználva – a termelést és értékesítést tekintve nagyobb arányt képviselő termékek költség és jövedelemadatainak közreadásával adunk keresztmetszetet az élelmiszeripar érdekeltségi viszonyairól.
