A Közös Agrárpolitika (KAP) 2021–2027-es ciklusában a gazdálkodói szerepvállalás egyre nagyobb prioritást kap a környezeti fenntarthatóság javításában, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Előtérbe kerülnek az éghajlatváltozási és környezetvédelmi intézkedések, továbbá azok versenyképességre és gazdasági fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak előzetes vizsgálata. A KAP költségvetési keret 40 százalékának környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat kell szolgálnia, és az EMVA-források legalább 30 százalékát ezekre a célokra kell fordítani.
A versenyképesség fenntartásának és javításának alapfeltétele a hatékony termelés és a termelékenység növelése, amit környezetgazdasági és éghajlatszabályozási feltételekhez kell igazítani. Az AKI e stratégiai kutatás keretében a gazdasági szempontok figyelembevételével vizsgálja a környezeti kihívásokat, az azokhoz való alkalmazkodás és mitigáció lehetőségeit a gazdálkodással érintett területeken.
A kutatási terület magában foglalja a természeti erőforrások fenntartható használatához kapcsolódó alábbi témaköröket
- a biodiverzitás megőrzése és az ehhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások;
- az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a hatékony és fenntartható termelékenység elérése érdekében;
- fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás, vízvisszatartás és öntözésfejlesztés.
Az AKI a mikro- és makrogazdasági hatékonyság és termelékenység empirikus vizsgálatával a környezeti és éghajlati változókat figyelembe véve térben és időben elemzi és értékeli az agrárkörnyezeti intézkedések hatásosságát. Esetenként a környezeti kihívásokhoz jobban alkalmazkodó területspecifikus földhasználat- és/vagy technológiaváltásra vonatkozó iránymutatásokat is megfogalmaz.
