A mezőgazdasági termeléssel összefüggő időjárási és piaci kockázatok általában véve magasak. Az éghajlatváltozás hatására a jövőben várhatóan tovább erősödnek, illetve újabb kockázatok alakulhatnak ki a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. A kockázatkezelés mind jobban előtérbe kerül. A kockázatok kezelését célzó rendszernek folyamatosan változó, bizonytalanul előre jelezhető, ugyanakkor egyre erősödő hatásoknak kell megfelelnie. A klímaváltozás témaköre az Európai Unió agrárpolitikájában is egyre hangsúlyosabb, a 2021–2027-es ciklusban a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetési kerete 40 százalékának környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat kell szolgálnia, és az EMVA-források legalább 30 százalékát ezekre a célokra kell fordítani.
Az AKI ezzel összefüggésben a 2012-ben bevezetett hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer pilléreinek működését és továbbfejlesztésének lehetőségeit vizsgálja. A kutatási terület főbb témakörei:
- az I. pillér, az agrárkárenyhítési rendszer éves értékelése, modellszámítások végzése a szabályozásban tervezett változtatások hatásaira vonatkozóan;
- a II. pillér, az uniós forrásból finanszírozott díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások éves értékelése, hatásvizsgálat a biztosítási feltételek módosítása esetén;
- a IV. pillér, a 2021-től induló krízisbiztosítás feltételeinek kialakítása.
