Az élelmiszer-pazarlás és -veszteség negatív externáliák. Előállításuk szennyezi a környezetet azáltal, hogy többletenergiát és egyéb természeti erőforrásokat köt le. Másfelől a fel nem használt élelmiszer értékes biológiai anyag, amely megfelelően hasznosítva pozitív hatással lehet a teljes élelmiszer-termelési rendszerre. Az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzései többek között az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentését irányozzák elő 2030-ig. Az élelmiszer-pazarlás és -veszteség megelőzése, az élelmiszer-hulladék jobb hasznosítása az EU Green Deal kiemelt célkitűzései között is szerepel, és megvalósítását támogatási programok segítik majd a 2020 utáni KAP keretein belül. A csökkentési célok teljesítéséhez mindenekelőtt pontos adatokra és információkra van szükség az élelmiszer-pazarlás és -veszteség mennyiségéről, valamint az élelmiszerlánc szereplőinek hozzáállásáról és viselkedéséről.
Az AKI e stratégiai kutatás keretében elsősorban az élelmiszer-veszteség jelenségét vizsgálja a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben, a vendéglátásban és a közétkeztetésben Magyarországon. Felméréseket folytat azzal a céllal, hogy felbecsülje a piaci szereplők statisztikai adatszolgáltatási hajlandóságát és képességét, valamint megismerje motivációikat és nehézségeiket az élelmiszer-veszteség csökkentésével kapcsolatban. Ezzel a hatékony szakpolitikai intézkedések kidolgozásához nyújt támogatást. A következő lépés az egyes termékpályák különböző szakaszain keletkező élelmiszer-veszteségek mérése, valamint a veszteségek csökkentésének nyomon követése és értékelése lesz. Az AKI nemzetközi szinten is hozzá kíván járulni az adatgyűjtési módszerek és szakpolitikai eszközök fejlesztéséhez.
