Az AKI Társadalomkutatási Osztályának részvételével megvalósuló FARMWELL projekt célja a gazdálkodók jóllétének társadalmi innovációk segítségével történő javítása. A projekt ún. kutatást segítő gyakorlatorientált csoportjának második workshopjára február 17–18-án került sor Zalaszentgróton, a Zala Termálvölgye Egyesület segítő közreműködésével.
A találkozó mintegy 40 résztvevője közül többségében gazdálkodók, valamint civil szervezetek, minisztériumi szakértők, kutatók képviseltették magukat. A rendezvény célja a korábbi műhelymunka és helyzetfeltárás során azonosított kihívások (a mentális közérzet, az egészség és a bizalom) megvitatása, megerősítése, és az azokra megoldást jelentő társadalmi innovációk megismerése és értékelése volt.
Az Agrárközgazdasági Intézet részéről Rácz Katalin igazgató, majd Ocskó Edina, a FARMWELL projekt konzorcium vezetője köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Vásáry Viktória, az AKI tudományos tanácsadója röviden összefoglalta a projekt célját, tartalmát és eddigi eredményeit, beleértve a magyarországi gazdálkodók jóllétét érintő kihívásokat. A Zala-völgyi Nyitott Porták hálózat tevékenységét Szabó Tibor, a Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) munkaszervezetének vezetője mutatta be. A LEADER HACS biztosítja a hálózat működtetéséhez elengedhetetlen szervezeti hátteret és a fejlesztési forrást. A hálózat egy olyan társadalmi innováció, amely növeli a helyi gazdálkodók és családjaik jóllétét, valamint gazdálkodási tevékenységük társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságát. Az innováció közvetlen érintettje a 29 gazdálkodó tag (és mintegy 10 tagjelölt), akik a nyitott gazdaságokat működtetik. Ami a hálózat küldetését és tevékenységeit illeti, e tematikus együttműködés célja olyan helyi vidékfejlesztési program megvalósítása a bizalom építésével, amely magában foglalja a termékek és szolgáltatások minőségének javítását, a szemléletformálást és az egészséges táplálkozás ösztönzését, a térségi táj szépségének megőrzését és népszerűsítését, a hagyományok és helyi értékek védelmét és fenntartható hasznosítását.
A hálózat egyrészt szervezeti innovációnak tekinthető azáltal, hogy együttműködési hálózatot épít ki az egyes gazdálkodók, valamint a gazdálkodók és más helyi és szakmai szereplők között. A hálózat szolgáltatási innovációt is megvalósít azáltal, hogy belsőleg biztosítja tagjai számára a szakmai szervezési, marketing- és adminisztrációs hátteret, kívülről pedig termék-, szolgáltatás- és élménycsomagot kínál a helyi fogyasztóknak és a távolabbról idelátogatóknak. A szemléletformálás és tudásátadás is a hálózat céljai között szerepel mind a tagok, mind a fogyasztók számára: a tagok képzéseken, tanulmányi kirándulásokon, előadásokon vehetnek részt, a fogyasztókat pedig szolgáltatások, rendezvények, termékbemutatók széles skálája várja.
A másik kiválasztott társadalmi innováció a Magyar Szociális Farm Szövetség tagjainak tevékenysége, amelyet Jakubinyi László, a Farm Szövetség elnöke mutatott be. A Szövetség a szociális gazdálkodás fejlesztésén és bővítésén dolgozik, aminek alapja, hogy hátrányos helyzetű, csökkent munkaképességű emberek mezőgazdasági munkába történő bevonásával a szociális farm a mentális és fizikális jóllétet, illetve ismeretátadást elősegítő szolgáltatásokat nyújt. Az innováció a szociális gazdálkodás több aspektusában is megvalósul: „hiánypótló”, új megközelítéseket hoz a foglalkoztatás, az egészségügy, a szociális rehabilitáció és az oktatás számos területén, így általános és speciális társadalmi igényeket is kielégít. Ugyanakkor potenciálisan alkalmas arra, hogy a szociális ellátórendszer terheit csökkentse a helyi szintű foglalkoztatási, kapacitásépítési, rehabilitációs, gondozási szolgáltatások megszervezésével vagy a meglévő intézményesített szociális közszolgáltatások kiegészítésével. A szociális farm a szociális gazdaság céljait és funkcióit is támogathatja azáltal, hogy lehetőséget biztosít a szociális vállalkozók számára társadalmilag előnyös tevékenységek végzésére, bevételi forrásokat biztosít, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenységek diverzifikálására, mint például az élelmiszer-feldolgozás, a turizmus, kézművesség, megújuló energiatermelés.
A szociális farmok gazdálkodói jóllétükre vonatkozóan több pozitív hatást tapasztalnak, mint például az önbecsülés növekedése, a társadalmi problémák iránti megnövekedett érzékenység, új készségek és ismeretek megszerzése, a társadalomhoz és a helyi közösséghez való kötődés erősödése. A Magyar Szociális Farm Szövetség a szociális gazdálkodókat egy olyan hálózat részévé teszi, amely lehetővé teszi az információkhoz való jobb hozzáférést, a formális és informális tanulás módjait, érdekeik képviseletét.
A két társadalmi innováció bemutatását és közös megvitatását a projekt keretében készült, a gazdálkodók jóllétét érintő problémákról és kihívásokról szóló kisfilm levetítése követte. Az ebéd után a társaság ellátogatott az egyik nyitott porta hálózati tag, Skapér Zoltán méhészetébe, ahol a kaptárak és méhészeti eszközök, berendezések megtekintése és a mézek, egyéb termékek, mint a mézbor megkóstolása mellett a beszélgetés során lehetőség nyílt a szakma művelésével járó kihívások, problémák megismerésére is. Az előadó terembe visszatérve a program a szintén hálózati tag, a Csárford-völgyi Natúr Pont porta bemutatásával folytatódott.
A délután fő programpontja, az ún. SROI (befektetés társadalmi megtérülése) módszerrel lefolytatott irányított csoportmunka ezután következett. A két kezdeményezés gazdálkodó tagjai, valamint a nem gazdálkodó résztvevők két külön csoportban azonosították és vitatták meg a szóban forgó társadalmi innovációk rövid, közép- és hosszú távú eredményeit, a megvalósítást akadályozó és azt elősegítő tényezőket.
Az este is a Nyitott Porta Hálózat tagjainak és tevékenységüknek a megismeréséről szólt. A vacsora alkalmával három kistermelő, a Kisgörbői Pálinkaház, Zsankó Norbert (Zsankó Kistermelői Gazdaság) és a MedveBor Pincészet mutatkozott be és szolgálta fel termékeit. A műhelytalálkozó második napján a résztvevők megismerhették a Gyógynövények Völgye ökológiai gazdaságot, a szarvasmarhatartással foglalkozó Sebestyén Zsolt családi gazdaságát és Keszler Viktor borászatát.
A projekt szempontjából fontos eredmények szintetizálása mellett a gazdaságlátogatásokat is magában foglaló kétnapos rendezvény legfőbb hozadéka az volt, hogy a két innovatív kezdeményezés gazdálkodó tagjainak és a rendezvény többi résztvevőjének lehetőségük volt a tapasztalatcserére, egymás megismerésére és a kölcsönös tanulásra. Az interaktív műhelymunka sikeres és eredményes volt, a résztvevők elköteleződtek a jövőbeni együttműködésre.
