A FARMWELL projekt keretében 2021. június 22-én megrendezésre került a „kutatást segítő gyakorlatorientált csoport” (PG) első workshopja. Az online formában megtartott műhelymunka célja az volt, hogy a gazdálkodókból, a szakpolitika és az érdekvédelmi szervezetek képviselőiből, a kutatókból álló csoport tagjai feltérképezzék és megvitassák a gazdálkodók jóllétét befolyásoló kihívásokat, különösen azokat, amelyeket a hazai környezetben legfontosabb területekként a 2021 májusában megtartott informális csoportülésen kiválasztottak, úgy, mint az egészség, a mentális közérzet, valamint a társadalmi kapcsolatok és bizalom témaköreit.
Elsőként a FARMWELL projekt konzorciumvezetője, Ocskó Edina, az E40 Group Európai Gazdasági Egyesülés vezetője, majd a projekt magyar résztvevői közül az esemény házigazdája, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója, Dr. Goda Pál köszöntötte a résztvevőket. A másik magyar partner, a Magyar Szociális Farm Szövetség részéről a szövetség elnöke, Jakubinyi László is üdvözölte az ülés tagjait. Ezt követően sorrendben Vásáry Viktória, Rácz Katalin, Hamza Eszter és Bálint Csaba, az AKI Társadalomkutatási Osztályának munkatársai ismertették a szakirodalmi feldolgozás, a szekunder statisztikai adatok elemzése, valamint az interjúk alapján kidolgozott magyarországi helyzetfeltárás eredményeit a gazdálkodók jóllétére vonatkozóan.
A helyzetfeltárás kitért a mezőgazdaságból élők szociodemográfiai jellemzőire, az oktatás és képzés helyzetére, valamint a generációváltás problémakörére, majd bemutatta a gazdálkodók egészségi állapotával, mentális közérzetével és társadalmi részvételével kapcsolatos legfontosabb eredményeket.
A helyzetfeltárás ismertetését követően kezdetét vette a közös munka, melynek célja egyrészt a statisztikai elemzések és az interjúk eredményei alapján összesített eredmények validálása, valamint az említett három témakörrel kapcsolatos kérdések megválaszolása volt. A csoport tagjai mobiltelefonjukon vagy számítógépükön keresztül csatlakoztak az online kérdőívhez, amelyen az egyes kérdéseket egyidőben, név nélkül válaszolták meg. A kiértékelt eredmények azonnal láthatóvá váltak a megosztott képernyőn, grafikonok, szövegdobozok és szófelhők segítségével ábrázolva. Az eredményekkel kapcsolatban a résztvevők szóban vagy chatboxban is megosztották a véleményüket, kérdéseket tettek fel. A workshop eredményei röviden összefoglalva az alábbiak voltak:
A PG tagok véleménye szerint Magyarországon a gazdálkodók az átlagosnál gyengébb mértékben (1–5-ös skálán 2,6-os érték) fektetnek hangsúlyt az egészségi állapotuk megőrzésére. A gazdálkodók körében a leggyakoribb betegségtípusok: szív- és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi betegségek, elhízás és táplálkozási eredetű betegségek, valamint szenvedélybetegségek. A gazdák egészségi állapotát befolyásoló legfontosabb kockázati tényezőként a túlterheltséget, a szorongást (anyagi helyzetből, piaci, időjárási kockázatokból, utódlásból adódóan), a stresszt, az egészségügyi ellátórendszer elérhetőségének nehézségeit, valamint az egészségtelen táplálkozást azonosították a résztvevők. Megoldásként is elhangzott néhány ötlet: kihelyezett egészségügyi szűrőállomások, támogatott szűrővizsgálatok, „gazdaorvosi” szolgálat, pszichológiai és mentálhigiénés tanácsadás kifejezetten a gazdálkodók számára.
A gazdák mentális közérzetét negatívan befolyásoló tényezők közül a tagok többek között megemlítették az elszigeteltséget, a munka monotonitását, a kiszámíthatatlanságot és a bizonytalanságot, az elismerés és megbecsültség hiányát, valamint a túl kevés kikapcsolódásra és pihenésre fordított időt. Megoldásként az együttműködések erősítését, a helyi közösségek fejlesztését, a gazdálkodók önértékelésének javítását (pl. a közétkeztetésben vagy iskolakertprogramokban való részvétellel) emelték ki a résztvevők. Javaslatként felmerült még a gazdálkodót helyettesítő szolgáltatások bevezetése, ami lehetővé teszi, hogy a gazdák szabadságra mehessenek, kikapcsolódhassanak.
Végül a gazdálkodók saját emberi és intézményi környezetébe vetett bizalmát gyengítő tényezőkként – többek között – a következőket nevezték meg a tagok: túlszabályozott gazdasági környezet, támogatások kifizetéseinek időbeli csúszása, az üzleti életben a szerződéses fegyelem hiánya, kiszámíthatatlan üzleti partnerek, túlzott adminisztrációs teher és bürokrácia az ügyintézésben és támogatási rendszerben, nehezen átlátható és értelmezhető jogszabályok. A gazdálkodók saját környezetébe vetett bizalmának erősítésére a résztvevők javasolták például a szereplők érdekközösségbe hozását, a fokozottabb szakmai támogatást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az egyéb érdekvédelmi szervezetek részéről, valamint az információs hálózatok bővítését, fejlesztését.
Ahogyan az a rövid összefoglalóból is látszik, a workshop rengeteg hasznos információval szolgált a FARMWELL projekt szempontjából. A közös munka folytatódik, a csoport következő közös programja egy, a jó gyakorlatok megismerését célzó farmlátogatás lesz, várhatóan 2021 szeptemberében.
