Leírás
Tanulmányunkban bemutattuk a magyar Államháztartást működését, költségvetésének felépítését. Rámutattunk, hogy az államháztartásunkat négy alrendszer alkotja, melyből a központi költségvetéssel foglalkoztunk részletesebben, mert ez az államháztartás legfontosabb, a bevételek-kiadások méretét tekintve is legnagyobb alrendszere. Súlya meghatározó az államháztartáson belül, az összes pénzmozgás több mint fele ebben az alrendszerben valósul meg és a támogatások döntő hányada is ebből az alrendszerből érkezik. Megállapítottuk, hogy a kormányzati funkciók mérésére többféle rendszer létezik. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Közösség (és így Magyarország is) egyaránt a COFOG szabványt alkalmazza. Ez olyan módszertani eszköz, amely összehasonlíthatóvá és elemezhetővé teszi különböző országok kormányzati szektorának terjedelmét, céljai szerinti összetételét. Öt osztályt különböztet meg, melyből minket kiemelten a „Gazdasági funkciók”, és azon belül is az „F10 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás” érdekelt részletesebben. Az Államháztartás bevételi oldalának elemzésekor a közgazdasági jellegük alapján csoportosított bevételekből a „Folyó bevételek” és azon belül is az „Adó- és adójellegű bevételekkel” foglalkoztunk részletesebben. A központi költségvetés bevételeihez tartoznak az Unió költségvetéséből kapott támogatások egy része is, melyek a „Gazdálkodó szervezetek bevételei” címszó alatt jelennek meg a ÁH mérlegében. A kedvezményezetteket közvetlenül megillető támogatásokat nem kell a nemzeti költségvetésben megjeleníteni. E források ugyanakkor közvetlenül és egyre nagyobb mértékben befolyásolják a központi költségvetés kiadásait, mivel a mezőgazdasági termelőknek juttatott támogatások finanszírozásában az Európai Unió költségvetése egyre nagyobb mértékben vesz részt. Meg kell jegyeznünk, hogy a Magyarországra átutalt források sem jelentenek automatikusan költségvetési bevételt. Az uniós források csak akkor számolhatóak el költségvetési bevételként, amikor ténylegesen felhasználásra kerülnek, vagyis a kedvezményezetteknek történő kifizetéskor. Ezért az éves zárszámadásokban az európai uniós támogatások felhasználására vonatkozó adatok eltérnek az Európai Bizottság által követett módszertan alapján számított pénzforgalmi, átutalási adatoktól. A költségvetésben megjelenő európai uniós támogatások felhasználásukkor mind bevételként, mind kiadásként elszámolásra kerülnek, így az államháztartás egyenlegét közvetlenül nem befolyásolják. Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldalát adó saját források két formában jelennek meg a magyar költségvetésben. Míg az Európai Unió költségvetése számára teljesített nemzeti hozzájárulás a kiadásokat növeli, addig a tradicionális saját forrásoknak nevezett vám- és cukorilleték-bevételek beszedéséért hazánkat illető összeg bevételként kerül elszámolásra. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar költségvetési kapcsolatainak elemzésekor az egyes bevételi és kiadási típusokat részletesen számba véve megállapítottuk, hogy a 2004. év, amely a csatlakozás éve volt, jelentős változásokat hozott mind az adózás, mind a támogatások tekintetében. Az adófizetési szabályok, valamint a támogatási rendszer módosításai szembeszökő változásokat idéztek elő az ÁFA, az SZJA valamint a Társasági Adó befizetések összegében. Különösen igaz ez az ÁFA befizetések esetében, ahol 2003-ról 2004-re 38,5 milliárd Ft emelkedés volt tapasztalható. Az APEH által kezelt adó- és adójellegű befizetések a nemzetgazdasági befizetésekhez viszonyított arányát egy főre vetítve megállapíthatjuk, hogy az agrárgazdaság 2004-től a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan növelte befizetéseit. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az agrárgazdaság ezzel a mégoly erőteljes növekedéssel együtt sem éri el az egy főre eső nemzetgazdasági adóbefizetések felét. A jövedékiadó-befizetés 8 év alatt a duplájára nőtt, melynek oka a legtöbb esetben az EU-s normákhoz való közelítés, de 2006-ban a kieső ÁFA bevételek ellentételezéseként végrehajtott emelés is jelentősen hatást gyakorolt ezen adóbevétel összegére. Az agrárgazdaság befizetései a vizsgált 8 év alatt a két és félszeresükre nőttek. Az EU-s források megjelenésével (tényleges kifizetéseket tekintve 2005-ös évtől) ugrásszerűen megnőtt az agrártámogatásokra kifizetett összegek nagysága is. A kifizetésekből az EU által finanszírozott tételeket levonva megállapítható, hogy a vizsgált időszakban, 2002-ben volt a legmagasabb a nemzeti támogatások összege. Azóta ez az összeg folyamatosan csökken és elmondható, hogy a gazdák 2007-ben alig „kerültek többe” a magyar államnak, mint 2000-ben, ugyanakkor a támogatásként kifizetett összeg 2,7-szeresére nőtt. A támogatások EU által finanszírozott része 2005 után emelkedni kezdett és aránya a teljes támogatáson belül 2007-re már meghaladta a 60%-ot, mely a területalapú kifizetések várhatóan 2013-ig tartó folyamatos emelkedésével még tovább nő majd. A hazai költségvetésben megjelenő támogatásokat (közvetlen EU kifizetések nélkül) a megtermelt nemzeti GDP arányában vizsgálva kiderül, hogy ez az összeg a támogatások szempontjából legjobb években sem érte el a 2%-ot, és azóta folyamatosan csökken, ha pusztán csak a hazai költségvetés (közvetlen és közvetett uniós források nélkül) ráfordításait nézzük, akkor 2007-ben már csak a GDP 0,7%-át költöttük agrártámogatásokra. Amennyiben a közvetlen EU kifizetéseket is figyelembe vesszük számításainkkor, megállapíthatjuk, hogy a támogatások nemzetgazdasági GDP-hez viszonyított aránya elérte a 2002. évi 1,6%-ot. A kettős könyvvitelt vezető agrárvállalkozásokról részletesebb adatok is rendelkezésre álltak, így ezeket mind a támogatások, mind a költségvetési befizetések esetében kiemelten is vizsgáltuk. Éves támogatási adataikat vizsgálva jelentős különbségeket tapasztalhatunk a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások között. 2000-ben még szinte azonos mértékű volt a két ágazat támogatása, 2003-ban azonban már több mint kétszeresére (2,4), 2006-ra pedig már 9-szeresére nőtt a különbség a mezőgazdaság javára. Ennek részbeni okai, hogy a teljes agrártámogatásnak mindössze 2-3%-a fordítódik az élelmiszeriparra, és a támogatási jogcímek idő előtt kimerülnek. A 2004-2006-os időszakra meghirdetett támogatások már az első évben teljes egészében lekötésre kerültek, és két évnyi kényszerszünet után, már az új programozási időszakban, 2008-ban kerülhetett ismét sor élelmiszeripari pályázatok beadására. Az eddig bemutatottak alapján a következő megállapításokat tehetjük: • A központi költségvetés agráriumból származó bevételei a vizsgált időszakban 154%-kal, a kiadásai ellenben csak 20%-kal nőttek. • 2001-ben a kiadások a bevételek 99%-át, 2007-ben pedig már csak 47%-át tették ki. • A vizsgált időszakban a mezőgazdaságban 57,8%-kal, • az élelmiszeriparban 38,2%-kal, nőtt az egy vállalkozásra jutó GDP értéke. • Az agrárgazdaság, nem növeli a központi költségvetés terheit. • Az agrárszféra vizsgált központi költségvetést illető befizetései a 2000-2007-es időszakban – a 2002. évet kivéve –, meghaladták a központi költségvetés és a közvetlen EU támogatások együttes összegét. • Az agrárszféra összességében az EU csatlakozás haszonélvezője, azonban ezen belül a korábbi évekhez képest az élelmiszeripar és az állattenyésztés támogatottsága drasztikusan csökkent.
