Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer tonna (100 százalékos lefedettség) takarmányt használtak fel az állattartó gazdaságoknál. A juhok etetésére 591 ezer tonna (85 százalékos lefedettség), a kecskéknek 19,3 ezer tonna (51 százalékos lefedettség), míg a lovaknak (35 százalékos lefedettség) 124,9 ezer tonna takarmányt használtak fel az állattartók 2023-ban.
A 2023-ban a takarmányozásra felhasznált alapanyagok jelentős részét minden állatfajnál az erjesztett és szálas tömegtakarmányok tették ki. A kérődzőknél több állattartó vállalkozás és egyéni gazda is a legeltetés mellé tette le a voksát, tehát tavasztól őszig a legelőkön vannak az állatok, télen kapnak szénát és e mellé szemestakarmányt. A szemestakarmányok részesedése az állatfajonkénti összes felhasznált takarmányból 6 és 14,8 százaléka között mozgott, tehát a második legjelentősebb takarmányalapanyag-csoportnak bizonyult az erjesztett és szálas tömegtakarmányok után. A legalacsonyabb részesedéssel a zsírok, olajok, ásványi anyagok és premixek voltak jelen 2023-ban az állatok takarmányaiban, 0,3–1,2 százalékos aránnyal.
Legmagasabb arányban a lovak (87,9 százalék) és a húshasznú marhák takarmányozására használtak szenázst, szilázst és szálas tömegtakarmányt 2023-ban az állattartók. A juh és kecske esetében 80,9 és 81,3 százalék, míg a tejhasznú szarvasmarhánál a legalacsonyabb, 70,3 százalékos részarányt képviselt az erjesztett és szálas tömegtakarmány az állatok étrendjében. A szemestermények közül a kukoricáé a vezető szerep, 37,3–58,9 százalékban ezt használják a különböző állatok etetésénél. Kivételt képeznek a lovak, ahol a zab részesedése a szemesterményeken belül 53,4 százalék volt 2023-ban.
További információk e témában az Állattartó gazdaságok takarmányfelhasználása 2023 című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
