November 7-én és 8-án került sor Zágrábban a modernAKIS projekt szervezésében az AKIS koordinációs szervek találkozójára. A rendezvény száznál is több résztvevője 27 tagállamból és Ukrajnából érkezett. Magyarországról az AKI-tól mint modernAKIS projektpartnertől, Kránitz Lívia és Magócs Krisztina előadóként és moderátorként vett részt a program lebonyolításában. Magyarországot az Irányító Hatóság részéről Szekeresné Köteles Rita, az Agrármodernizációs Főosztály részéről pedig Pintér Levente képviselte. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától Gyenes Adrienn vett részt a találkozón.
A rendezvény általános célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a tagországokban kijelölt ún. AKIS koordinációs szervek/személyek számára a feladataik ellátásával, valamint az AKIS koordinációval kapcsolatos tudáscserére. Az AKIS koordinációs feladatokat jellemzően az Agrárminisztériumok látják el, de vannak olyan tagországok, melyek ezt a funkciót a nemzeti KAP-hálózathoz, vagy más, már működő, AKIS témát érintő munkacsoporthoz delegálják. A rendezvény során a német AKIS koordinációt képviselő kolléga bemutatta fő feladatait, amelyek a Bizottsággal való kapcsolattartás mellett magukban foglalják többek között a régiókban kijelölt AKIS koordinációs személyek koordinálását és az innovációs projektek eredményeinek jobb hasznosulását célzó stratégia kidolgozását. Észtországban a Kutatási és Tudásközpont (METK) feladata az AKIS működtetése: az intézmény közreműködik az AKIS-hez kapcsolódó intézkedések kialakításában, koordinálja a szaktanácsadói szolgáltatást, a tudásátadást szolgáló tevékenységeket, valamint az innovációs folyamatok támogatását. A zágrábi rendezvény lehetőséget biztosított arra is, hogy a résztvevők kisebb csoportokban megvitassák az AKIS koordináció elmúlt egy évének tapasztalatait.
A második napon az AKI munkatársai vezették a tudásátadással kapcsolatos szekciót, melyben Kránitz Lívia tartott megalapozó előadást a tudáshoz, tudásátadáshoz kapcsolódó fogalmak elméleti hátteréről. Előadásában szemléltette a tudástranszfer és a tudáscsere közötti lényegi különbséget. Míg az egyik egyirányú információáramlás, ahol az egyik fél tudást ad át a másik félnek, addig a tudáscsere többirányú, dinamikus folyamat. Bemutatta a jogszabályi környezet változását, miszerint a 2014–2020-ra vonatkozó vidékfejlesztési rendelet tudástranszfert tett lehetővé, míg a 2021–2027 időszak kereteit meghatározó KAP stratégiai terv rendeletben a tudáscsere kapott szerepet, aktívan hozzájárulva ezzel az innovációs folyamatok fejlődéséhez. A tudáscserét szolgáló gyakorlati módszerek alkalmazásának hátteréről, tapasztalatairól öt olyan felkért előadó beszélt, akik maguk is részt vesznek ezeknek a jó gyakorlatoknak a megvalósításában
A szekció részeként az egyik módszer gyakorlati kipróbálására is sor került, moderált szerepjáték keretében. A csoportok tagjai egy-egy fiktív ország polgáraiként véletlenszerűen kaptak szerepköröket, pl. szakpolitikai döntéshozó, szaktanácsadó, gazdálkodó, civil szervezet stb. Az országok meghatározott adottságokkal rendelkeztek, melyeket a moderátor ismertetett. A csoportoknak ezekhez az adottságokhoz igazodva kellett konszenzusra jutni egy, a tudáscserét biztosító módszer/gyakorlat kiválasztásában és megtervezésében. A játék eredményeként a résztvevők közös megértése erősödött a bemutatott gyakorlatok használhatóságáról és korlátairól.
A következő találkozóra 2024 áprilisában kerül sor Spanyolországban, melynek fő témája a szaktanácsadói rendszer lesz.
