A gazdálkodók, mezőgazdaságban dolgozók jólléte viszonylag kevés figyelmet kap a hazai közbeszédben és a tudományos diskurzusokban. Ezt a hiányt hivatott pótolni az Agrárközgazdasági Intézet szerzőgárdájának a Gazdálkodás című folyóiratban megjelentetett cikke, amely „A gazdálkodók jóllétének társadalmi innovációk segítségével történő javítása”, röviden FARMWELL elnevezésű H2020-as projekt keretében készült.
A „Jólléti gazdálkodás – új nézőpontok az agrárgazdaságban” címet viselő tanulmány célja a gazdálkodók jóllétének vizsgálata, azon belül az egészséggel, mentális közérzettel, személyes kapcsolatokkal, bizalommal összefüggő jellemzőik értékelése. Idézzük: „A tanulmányt megalapozó kutatómunka során a tudományos források mellett különböző, az Eurostattól és a KSH-tól származó statisztikai adatokat elemeztünk. Felhasználtuk a Mikrocenzus 2016 szubjektív jóllétre irányuló felmérésének mentális közérzetre, egészségre és intézményekbe vetett bizalomra vonatkozó adatait, a 2020-as Agrár Cenzus előzetes adatait, a tesztüzemi gazdaságokat felmérő FLINTprojekt eredményeit, továbbá félstrukturált interjúkat készítettünk. A tanulmány legfontosabb eredményei az alábbiakban összegezhetők. Fizikai és mentális szempontból egyaránt megerőltetőbb a mezőgazdasági szektorban dolgozni, mint más ágazatokban, ami részben azzal magyarázható, hogy a gazdálkodók nagyobb stressznek vannak kitéve. A gazdálkodók a végzett tevékenységek tartalmasságáról, a lakókörnyezetük minőségéről és a jelenlegi munkájukról vélekednek a legpozitívabban, a legelégedetlenebbek pedig a saját és háztartásuk jövedelmével, illetve az általuk kedvelt dolgokkal tölthető idővel. A mezőgazdaságban dolgozók a közérzetüket előnyösen befolyásoló tényezők közül elsősorban a biztos és nyugodt családi háttér, a kikapcsolódás és a szabadidő, valamint a személyes kapcsolatok megléte és az együttműködések emelhetők ki. A közérzetükre negatívan ható tényezők közül a politikai közhangulat, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a munkaerőhiány, a túlzott adminisztráció, az elszigeteltség és a magány, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság érzése, a kikapcsolódásra, pihenésre fordítható idő hiánya, a monoton munkavégzés, az elismerés és a megbecsültség hiánya, valamint a piaci, megélhetési, időjárási kockázatok okozta stressz került megjelölésre. Az emberekbe vetett bizalommal kapcsolatban elmondható, hogy az a teljes lakosság vonatkozásában is alacsony, ám a mezőgazdaságból élők körében még ennél is alacsonyabb. Hasonló tendencia jellemzi az intézményekbe vetett bizalmat is. A gazdálkodók jóllétét hátrányosan befolyásoló tényezők köre láthatóan meglehetősen széles, ám azok orvoslására egyelőre nem alakultak ki az ágazati sajátosságokhoz illeszkedő, rendszerszintű megoldások. ezek hatására jelentősen javulhatna a gazdálkodók egészsége, mentális közérzete és önértékelése, amely makrogazdasági szinten is értelmezhető hasznokat eredményezhet.”
További részletek a GAZDÁLKODÁS című folyóirat honlapján olvashatók, ahonnan a teljes cikk térítésmentesen letölthető.
