A lengyelországi Międzyzdrojében 2021. szeptember 23–24. között konferenciát rendeztek, melynek a fő témája a megújuló energiatermelő kapacitások fejlesztése és az általuk megtermelt zöldenergia finanszírozása volt. Az elhangzottak szerint az újonnan épülő napelemes beruházások uralták a megújulók piacának jelentős részét Lengyelországban és Magyarországon egyaránt, köszönhetően annak, hogy ezen megújuló kapacitások könnyen telepíthetők és gyorsan megtérülő beruházásoknak számítanak. A beruházások egyetlen akadályát a vidéki térségek villamosenergia-hálózatának stabilitását biztosító fejlesztések csúszása jelenti.
A biogázalapú villamosenergia-termelő kapacitások fejlesztése kevesebb hangsúlyt kapott az utóbbi időben. A szektor előmozdítása érdekében Lengyelország új állami ösztönzőprogramot indít, melynek fókuszában a biogázerőművek építése és fejlesztése áll. Ezen prioritásokon túl a biomassza energetikai célú felhasználását is fokozni kell Lengyelországban, amelyek a kieső szénalapú villamosenergia-termelő kapacitások helyére léphetnek. A fosszilis alapú közlekedési szektor megújítása az EU új FIT for 55 címet viselő javaslatcsomagjának középpontjában áll. A javaslatcsomag értelmében az EU a közúti közlekedésből származó gázok és részecskék kibocsátáscsökkentésének szabályozásával a villamosenergia-alapú közlekedés irányába mozdítja el az ágazatot.
Míg Lengyelország a gázalapú közúti és közösségi közlekedésben lát lehetőséget, addig Magyarország a REDII (Renewable Energy Directive II) irányelvben foglaltak szerint bővítette a közlekedési szektor megújulóalapú hajtóanyag (bioetanol, biodízel) felhasználását. A meghívottak egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaság megkülönböztetett helyzete nem sokáig tartható fenn, hiszen az ágazat üzemanyag-felhasználásából eredő károsanyag-kibocsátás a közlekedési szektorban jelenik meg. Ezért a bioüzemanyagok felhasználását (pl.: biodízel, második generációs bioüzemanyagok) ösztönözni kell az agrárgazdaságban.
